Pozitív szemlélet

Pozitív szemlélet az van. Ritka az ilyen nálam az évnek ebben a szakában, de mindenesetre van. Igazából jól alakulnak a dolgok. Mármint minden ami hivatalosan nem fontos. Továbbra is ultraszociális vagyok, ami valahol jó, másutt meg nem. Fotózásban ráéreztem egy-két dologra, amire mindig szerettem volna. Igazából semmi komoly, de jól esik. Közben meg persze tudom, hogy az enyém az egyetlen színhelyes monitor a világon, tehát mindenki másként látja a képeimet, de ez sem nagy gáz. Valahogy kibírom.
Írtam zenekritikát is, meg is jelent egy internetes site-on, persze egy cimbora site-ja, de ez nem számít. Holnap megyek buliról tudósítani, mintegy koncertbeszámoló, ha koncert lenne, de nem az, hanem minimál party. Mintha értenék hozzá, pedig nem. De hát errefelé nem is a hozzáértéséért becsülik meg az embert :D. Ezen lehet inkább sírni kellene persze.

És itt félbeszakítottak. Megérkezett Dóri.

Meg Nóri is. Meg el is felejtettem. Majd folytatom. Egyszer. Ha.